Történelem röviden: az őskortól lakott terület, ma Csongrád megye székhelye.
11. század: királyi birtok lett.
12. század: várossá vált.
15. század: jelentős hadászati és egyházi központtá fejlődött.
1879: Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, a mai Szeged nagy része az árvíz után épült.
A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt.
Ma az ország egyik élelmiszer-ipari központja, emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is.
1. Sétánkat a vasútállomásról kiinduló Boldogasszony sugárúton kezdjük. A sugárutat az Aradi vértanúk terétől elválasztó Hősök kapuja festményei az I. Világháború szegedi hősi halottjaira emlékeznek. Ki festette a freskókat?
a) Lőte Éva
b) Aba-Novák Vilmos
c) Stefán Henrik
2. Balra, a Tisza Lajos körúton haladunk tovább, itt találjuk a Reök-palotát, amely 1907-ben szecessziós stílusban épült egy gazdag földbirtokos megrendelésére. Homlokzatán stilizált növényi ornamentika látható. A század végére az épület erősen lepusztult, üresen állt. 2007-ben felújították, korszerűsítették. Ma a Regionális Összművészeti Központnak ad helyet. Ki tervezte?
a) Reök Iván
b) Antoni Gaudi
c) Magyar Ede
3. Továbbhaladunk, majd balra fordulunk a Hajnóczy utcán. Itt áll a klasszicista stílusban épült régi zsinagóga. Falán magyar és héber nyelvű tábla jelzi az árvíz magasságát. Melyik évben volt?
a) 1879.
b) 1843.
c) 1979.
4. Továbbsétálva az új zsinagógához jutunk. Mór-szecessziós stílusban épült, hazánk második legnagyobb és talán legszebb zsinagógája. Mi a zsinagóga?
a) zsidó templom
b) bazilika
c) palota
5. Visszatérünk a Tisza Lajos körútra, ahol balra továbbhaladva az Anna-kutat találjuk. Az 1927-ben fúrt kútból 944 m mélyről jön a gyógyvíz, amelyet olajfúrás során találtak. Hány fokos?
a) 51
b) 52
c) 53
6. A Tisza Lajos körút 24. sz. alatt van az Anna-kút vizével táplált Anna Fürdő. Eklektikus, de a török fürdőkre jellemző kupolákkal díszített stílusban épült. Mikor?
a) 1596
b) 1896
c) 1996
7. A szemben lévő református templom tetején szokatlan szimbólumot láthatunk. Mi ez?
a) galamb
b) tyúk
c) kakas
8. A templom melletti Vidra utcán keresztül közelítjük meg a Szent István teret. Itt magasodik az ország egyik legkorábbi vasbeton víztornya. Zászlótartó rúdjával együtt 54,9 m magas. Az épületben található Foucault-inga bizonyítja, hogy a Föld forog a tengelye körül. A Víztoronynál találunk választ arra is, hogy mekkora volt a Tisza vízállása 2006. 04. 22-én.
a) 83,79 m
b) 04,22 m
c) 10,09 m
9. Visszatérve, a Tisza Lajos körúton vessünk egy pillantást a 20. sz. alatti Gróf-palotára. Csodáljuk meg a homlokzat magyaros és keleti ornamentikáját, majd az Arany János úton gyalogoljunk el a Tisza partig. Itt jobbra folytassuk utunkat. A Tiszával párhuzamosan futó Stefánián a 6. sz. alatt áll a Szegedi Nemzeti Színház épülete. Homlokzatán láthatjuk Katona József és Erkel Ferenc szobrait. Melyik híres magyar opera fűződik kettőjük nevéhez?
a) Bánk bán
b) Háry János
c) Az ember tragédiája
10. A színház melletti Wesselényi utcán jutunk ki a Széchenyi térre, amely hazánk egyik legszebb és legnagyobb tere. Az ősfás téren több szobrot is láthatunk. Ezek közül az egyik Klebensberg Kunót, vallás- és közoktatásügyi minisztert ábrázolja, aki 1931-ben a GDP 15 %-át fordította kulturális célokra. Hány tudományos kutató állást hozott létre?
a) 1651
b) 1516
c) 1165
11. A tér medencéjét az „Áldást hozó Tisza” és a „Romboló Tisza” szimbolikus bronzszobrai díszítik. Ezzel szemben áll a neobarokk stílusban épült Városháza, amelyet a „Sóhajok hídja” köt össze a szomszéd épülettel. A híd Ferenc József részére készült, aki az 1879-es árvíz után meglátogatta az újjáépült várost. Mikor épült?
a) 1879
b)1883
c) 1885
12. Széchenyi teret a déli végén hagyjuk el. A Kárász (sétáló) utcán keresztül jutunk el a Klauzál térre. A tér közepén áll az ország egyik első egészalakos Kossuth szobra. Talapzatán láthatjuk a szabadságharcra jellemző egyik fegyvert. Mi ez?
a) kard
b) dárda
c) kiegyenesített kasza
13. Az 5. sz. alatti épületben volt Kossuth szállása, ennek erkélyéről mondta el utolsó nyilvános beszédét. Mikor?
a) 1848
b) 1849
c) 1850
14. A téren áll István király koronázásának ezredik évfordulójára felállított Király-kút. A négy bronzoroszlán egy-egy erényt testesít meg. Melyik erény nem olvasható a kúton?
a) fény
b) szeretet
c) hit
15. A Kárász utcán folytatva sétánkat a Dugonics térre érkezünk. A tér névadója Dugonics András, az első magyar regény írója. Itt találjuk a központi egyetemi épületet is, amely előtt szobor jelzi, hogy melyik híres költőnk volt a hallgatója. Őt lázító hangú költeménye miatt eltanácsolták a tanári pályáról, ma viszont a szegedi tudományegyetem az ő nevét viseli. Kiről van szó?
a) József Attila
b) Petőfi Sándor
c) Arany János
16. Az Árpád téren, majd az Eötvös úton érjük el a Dóm teret, amely a Szegedi Szabadtéri Játékok színhelye is. A Fogadalmi templom építését 1880-ban határozták el, hogy Isten megóvja a várost az újabb árvizektől. A neoromán stílusú templom főhomlokzatán a Magyarok Nagyasszonyának márványszobra, a 12 apostol mozaikképe, a kapuzat két oldalán Szent István és Szent László szobra látható. A tornyoknak az I. Világháborúig elért magasságát a Szózat sorai jelzik. Melyik idézet olvasható a (szemben állva) bal oldali tornyon?
a) Az nem lehet, hogy annyi szív
b) Hiába onta vért
c) Az nem lehet, hogy ész, erő
17. A teret szegélyező épület árkádjai alatt találjuk a Nemzeti Emlékcsarnokot, amely Klebensberg Kunónak köszönheti születését. Nemzetünk nagyjainak szobrai, domborművei között találjuk Szentgyörgyi Albertét is. Minek a felfedezése fűződik nevéhez?
a) elektromágnesesség
b) Plútó bolygó
c) C-vitamin
18. A Dómmal szembeni épület homlokzatán látható a Zenélő óra. Az óralap körül tekintélyes tanárok és ballagó diákok figurái jelennek meg a „Gaudeamus igitur” zenéjére 12 óra 15 perckor és 17 óra 45 perckor. Ki készítette az órát?
a) Konkoly József
b) Csúri Ferenc
c) Kulai József
A Dóm teret a boltíves átjáró alatt hagyjuk el, az Aradi vértanúk terére jutva, majd a Boldogasszony sugárúton jutunk vissza kiindulási helyünkre. Innen, ha időnk engedi a Kálvária sugárúton Baja felé haladva alig 40 perces sétával jutunk el a Szegedi Vadasparkhoz, mely az év minden napján várja vendégeit.
Hivatkozások:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szeged (hozzáférés ideje 2012-08-06)
https://www.sk-szeged.hu/statikus_html/digitalis/szrt/felemelkedes.html#varoskep (hozzáférés ideje 2012-08-06)
https://tip.szegedvaros.hu/index.php?option=com_sight&offset=0&Itemid=3&lang=8859-2&category=1&cntperpage=50#oldal_teteje (hozzáférés ideje 2012-08-06)