Történelem röviden: A város első nevét az i.sz. első században kapta, a rómaiak Farkastábor néven katonai tábort létesítettek.

Az avarok idejében fejedelmi központ volt.

Honfoglalás során Árpád fejedelem vette birtokába.

A török időkben a település lakossága lecsökkent, az elnéptelenedett vidékre 6 ezer menekült délszláv család érkezett. A falu lakói elsősorban vörösborok termelésével és kereskedelmével foglalkoztak. A város a szerbség magyarországi központja lett.

19. században fokozatosan hanyatlott, árvizek, tűzvészek, járványok pusztítottak.

A század közepére magyarok, németek és szlovákok települtek be.

Századforduló körül egyre több villa, nyaraló épült, és a művészek is felfedezték Szentendrét.

1960-as években a város szerepét az idegenforgalom lebonyolításában találta meg.



1. Induljunk el a HÉV végállomásától az aluljárón keresztül a Dunakanyar körúton, ahol az 1. szám alatt találjuk a „Farkastábor” nevű hajdani római katonai tábort. A tábor területén sírköveket, szarkofágokat, emléktáblákat állítottak ki. Mit jelent a szarkofág szó?

kőkoporsó

sírhely

kő síremlék


2. Mi volt a tábor eredeti római neve?

Castra Hungarica

Ulcisia Castra

Wolf camp


3. A bejárattól balra egy hajdanán használatos szőlőprést láthatunk. Hány éves lehet?

50

100

150-nél is idősebb


4. A kőtár melletti Római várkert utcán haladunk ütközésig, majd jobbra fordulunk a Paprikabíró utcában. Miről nevezetes az utca névadója?

XVIII. században Reckpovic Petár szerb bíró Szentendrén készítette az első paprikamalmot a mai Papribabíró utca 7. szám alatt

Paprika Péterről, aki 1737-től többször volt a város bírája

A hirtelen haragú Zalec Hubak szerb bíróról


5. A Vuk Karadzsics téren kelünk át a patakon. Mikor élt a szerb nyelvész és filozófus?

1902-1987

1787-1864

1864-1902


6. A Dumtsa Jenő utcában találjuk a város első polgármesterének házát. Hány szám alatt?

2.

20.

6.


7. A Fő tér közepén a Kereskedő Társaság emlékkeresztje áll, amelyet hálából emeltek, amiért a pestisjárvány elkerülte a várost. A néphagyomány szerint a kereszt alatt fejjel lefelé eltemetett ember van, hogy a pestis ne tudjon előbújni a föld alól. A város melyik jelentős népcsoportja emeltette a keresztet?

szlovák

sváb

szerb


8. A városban 7 görögkeleti templom van. Ha balra tartunk az Alkotmány utcán, a Görögkeleti püspöki székesegyházhoz jutunk. A kerítés és a templom falában régi sírköveket találunk. Itt nyugszik Vujicsics Tihamér is, aki repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. Ki volt Ő?

zeneszerző

író

szobrász


9. Hol született?

Szentendre

Pomáz

Damaszkusz


10.. Az Alkotmány utcából a püspöki székesegyházzal szemben nyíló utcán jutunk fel a Templom dombra, a Római katolikus plébániatemplomhoz. Ez a város legidősebb temploma, itt találjuk Magyarország egyik legrégibb csillagászati emlékét, a bejárat melletti támpilléren. Mi ez?

távcső

iránytű

napóra


11. Visszatérve a székesegyházhoz a mellette lévő sikátor oldalfalán láthatjuk Avakumovics Avakum fuvolaművész emléktábláját. Milyen hangszert talált fel a művész?

fúvós

billentyűs

billentyűs fúvóhangszer


12. A sikátoron haladunk végig, majd balra fordulva dr. Katona Gyula emlékháza mellett a lépcsőn folytatjuk utunkat a házat megkerülve a Rab Ráby térig. A Ljubojevics család házán található cégér szerint mi volt a család foglalkozása?

kulcsmásoló

kovács

kulcsár


13. A Bartók Béla utcán haladunk tovább a tobakosok emlékkeresztjéig, ahonnan szép kilátás nyílik a Dunára. Ha kigyönyörködtük magunkat induljunk el visszafelé és a következő kilátóterasz lépcsősorán menjünk le a Szerb utcába. Balra fordulva az ivókút mellett találjuk a Kovács Kékfestő házat. Mi a kékfestés alapanyaga?

indigó

tinta

kékszőlő


14. A Bogdányi utcán sétáljunk vissza a Fő térre, ahol lesétálhatunk a Duna-partra. A Péter-Pál utcában az 1838. március 15-i árvíz emléktábláját találjuk. Milyen magas volt az áradat?

100 cm

150 cm

160 cm-nél is magasabb volt


A Duna partra érve tovább gyönyörködhetünk a kilátásban és kellemes sétával fejezhetjük be túránkat, ill. ha időnk engedi látogassunk el a Szentendrei skanzenbe.


Hivatkozások:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szentendre   (hozzáférés ideje 2012-10-06)

https://www.iranyszentendre.hu/hu/latnivalok?start=30  (hozzáférés ideje 2012-10-06)